Boca's Blog - Singapore Nights

Kedves Blogolvasó!
Még mindig itthon. Három nap mulva száll fel a gépem és meg sem áll majd S'pore-ig (Szingapúri ismerőseim rövidítették így az ország nevét és nagyon megteszett, így valószínű sokat fogjátok még látni :-)).
Szóval készülődés...

Most minden támogatólag fellépő ismerősöm büszke lehet rám, mert ha valahogy fel lehet készülni egy külföldi útra, akkor annak a 70%át tuti megtettem én is. Elolvastam az összes létező web oldalt. amit a Googli a Szingapúr illetve a Singapore szóra kidobott (valamit többször is), olvastam blogokat (itt szeretném megemlíteni Gr3g blogját, aki egy BMEs srác, aki itt dolgozik és blog beszámolóiból sokat tanultam és anyummal rengeteg időt töltöttünk a böngészésével), beszélgettem ismerősökkel, akiknek valami köze lehetett az országhoz és emailezek kint lévő magyarokkal és egyéb traineekkel.

Persze nem azt állítom, hogy hú de profi vagyok Szingapúr-tanból, mert koránt sem, de szép lassan keztem már kívülről fújni az oldalakon írottt információkat :-), persze aki tud valami hasznossal szolgálni, mint pl ZéGabi, aki mindig tud valami okosat mondani nekem :-), az hajrá.
Szóval keztem megint unatkozni, és ma ismét visszatértem az elmúlt 5 hónapban oly kedvelt tevékenységemhez, a sorozatnézéshez...
Hát igen, ez már a vég :-), mikor egész álló nap csak heverészel és sorra nézed a kiválasztott sorozat epizódjait.

Na sebaj, már alig várom, h mehessek, végre valami izgalom, új ország, új emberek, meló, sok új élmény. Emellett nem mondom azt, hogy nincs benne semmi nehézség, mert igen is nehéz elmenni és itthagyni mindent. Család, barátok... bár hiszek abban, hogy mindenkinek a saját életét kell élnie, em pedig a szülei életét, tehát csak azért nem maradhatok itthon, mert itt vanak a gyökereim. Mindenkinek magának kell megtalálnia a boldogságát.

Tehát felkészültem. Testileg, lelkileg, fizikálisan, csomagilag, rokonilag :-)
Érzelmileg a legnehezebb fekészülni, főleg, hogy a rokonok nagytöbbsége úgy meg van rémülve. Ilyenkor persze mindig elmondom, hogy nekem ott nagyon jó lesz és örülök, hogy mehetek stb :-)

Néha azt érzem az lett volna a legjobb, ha rögtön pakolhattam volna és mehettem volna is, így nem lett volna enni időm elmélkedni...
akik ismernek tudják, hogy néha túl sokat gondolkodom :-), főleg ilyeneken. Több spontenaits!!! Nem véletlenül akartam én 2 héten belül utani, csakhát a papírmunka... Így lett belőle 4és fél hét. De másoknak mindenkép azt tanácsolom, hogy menjenek amilyen hamar csak lehet!

Mára ennyi.