Boca's Blog - Singapore Nights

No, egy kicsit megkésve, de azért beszámolok, a Malájziai élményemről.

Csütürtök este nekiindultunk a nagyvilágnak, taxival átmentünk JB-be, ami már Malájzia, ez kb 25 perc volt, de csak azért, mert hatalmas forgalom volt. Az ünepek miatt mindenki húzott el a fenébe, ja meg most volt a Forma1 is malájziába, amiről sajna csak későn kaptam tudomást, ami azért rossz, mert jegyet 23 dollárért lehetett venni, ami olyan 2800FT és tuti elmentem volna, ha előbb tudom. Szóval egy forma 1es élményért megérte volna, de azért így sem panaszkodom :-)

Szóval JBbe érve, két autót béreltünk és röpke 9 óra alatt oda is értünk, ahonnan a hajónk indult Redang szigetére.
Hát nem egy nagy sziget ez a Redang, de neünk pont elég volt. És így, hogy ünnep volt és elvileg tele volt a hely, se voltka olyan sokan, mint egy átlagos nyári napon a balatonon.
Hófehér homok, világoskék tiszta víz, pálmafák...
Megérkezés

Ez itt Redang szigete:





Jeninnel:

A fiúk..... no comment :-)

Este kicsit megmozgattuk öreg csontjainkat:


Salmannal:

A hétvége után mindenki nagy rajongója lett a SOLOnak. Azt játszottuk 3 napig.


Azt hiszem a 3 nap alatt sikerült egy kicsit leégnem... na jó, nem egy kicsit, így még soha az életben nem égett le az arcom és a nyakam... egy kis bőrcsere...


Szerintem ez egy ipari jó kép lett Adeelrő :-)

Gasztronómia
Ez a kamu RedBull, vagyis eredeti, de mégis más és Tájföldről jött vagy mi.

Na ő meg a csillis cukros tintahal.... hát érdekes egy ízvilága van, de nekem izlik.

Vacsorára mi mást adhattak volna, mint halacskát:

Megettük...

Adel és a tojásba csomagolt tésztás csirke. Eredeti maláj kaja.






A három nap alatt amelett, hogy uszikáltunk a tiszta vízben, röplabdáztunk, kártyáztunk, voltunk kenuzni a nyílt óceánon, ami elég érdekes élmény volt. Amíg elértünk a szomszéd szigetig, addig a csendes vizecskén eveztünk, de miután elkezdtük megkerülni a szigetet, kikerüktünk a nyílt terepre, nagyob hullámok, fekete víz és végeláthatatlan víz elé. NA annyira veszéjes nem volt, mínt leírtam, de kicsit azért félelmetes volt.

Aztán meg lehetett menni búvárkodni, maszkkal meg pipával, napi 2x, ingyen. Mármint benne volt az árban, hogy hajóval elvittek minket olyan helyekre, ahol csak úgy ragadtak a halak hozzánk.
Léptem kettőt a vízbe, felraktam a maszkot, beleraktam a fejem a vízbe és szembetaláltam magam kb 20 halacskával. És mind engem nézett...
Tisztára, mint a mesékben :-)
Ezek a halak nem féltek a 200 embertől, akik egyszerre nézték őket. Vígan uszikáltak, meg ették a kenyeret az emberek kezéből.
Ja és igen, nem utolsó sorban, HARAPTAK!
Most komolyan, odajöttek a kis rohadédok és belénk haraptak...
Annyira nem fájt, de mikor először belémharaptak, kiszaladtam a vízból :)

Merthát én kis naív abban a hitben éltem, hogy a halak nem harapnak :-)
Láttam fél méteres kék halat. Na az is egy félelmetes élmény volt... Ott uszik elótted egy hatalmas hal :-)

Na búcsúzóul képek:
Hú de kemények vagyunk!