Egyre többen jönnek, mennek külföldre ismerőseim közül. Szaki jordániába ment 1 hete, Q/ indiába megy augusztusba, Muffi és Dorka is meg Era is lelép nemsoká...
Érdekes dolog ez. mindenkinek nagyon nagyon ajánlom, hogy menjen minnél messzebbre és minnél tovább. fél év már jó, de legalább 1 év. mert ennyi kell ahhoz, hogy igazn elkezd otthon érezni magad, persze az a jó ha már az első nap otthon érzed magad, de fél év után érzed magad igazán otthonosan, akkorra már lesznek igaz barátaid, szokásaid, kedvenc kajáid, helyeid és szokásaid.
Nekem is vannak legjobb barátaim. Rina, akivel lakom. egy hirtelen ötlet volt, hogy kötözzünk össze az előtt, hogy ismertük volna egymást, de hát mindketten azért jöttünk, hogy tágítsuk vilégszemléletünk, de akkor is rizikós volt, de szerencsére azt kell mondjam, hogy Rina az itteni legkobb barátnőm! Nagyon hasonlóan gondolkodunk, megértjük egymást és tudjuk, hogy mindig számíthatunk egymásra. És ez nagyon jó érzés és enélkül nagyon nehéz lenne elviselni az elszakítottságot az otthoniaktól :-)
Aztán itt van még Nicol, Ana, Amy, Yazmin és Jin akiket midig szivesen látok és jókat lehet velük elenni.
Fiúk közül Hazem az aki nem megy az agyunkra több nap után is :-)
Mert itt van még Luuk meg Axel, de ők hosszútávon nagyon hollandok, vagyis ismerek 5 hollandot, de azok mind egyformák, tehát most általánosítok, hogy ilyenek a hollandok... sokszor túl sznobok... mindig azzal jönnek, hogy dehát ez csak 1 Euró... ja csak 1 euró, vagy baszzus ez 250 FT! Bár külföldön sosem szabad úgy gondolkodni, hogy ez mennyi otthoni buznyák.
Adeel is a barátaim közé tartozik, de nem a lejobb.
Yasmin (egyiptom), Amy (Új Zéland), David (kanada), én, Luuk (holland)
Jin (kína) és Ana (brazil)
Mindig elhatározom, hogy miről fogok írni, de aztán valahogy mindig elkalandozom, na de sebaj, amíg érdekeset írok. Tényleg kiváncsi vagyok, hogy ki olvas, mert Jolánkán, Q/en és Jaqon kívül nem nagyon kommentálnak az emberek, Szóval arra kérnék mindenkit, aki valaha is erre a posztr téved írjon egy hellót (tök jó lesz :-)).
Tegnap képzeljétek lencsefőzeléket csináltam. Nagyon jó lett. Az egyszeri borsófőzelékem után nagyon félve vágtam bele, de a végén jó lett, megetettem vele Rinát, Natashát meg Anat, ja meg Adeelt is, akiről tudni kell, hogy pakisztáni és nem eszik disznot, marhát...
és hát a lencsefőzelékben ott figyelt egy jóféle magyar kolbász.
Az első nyelet után megkérdezte, hogy raktam e bele disznót... akkor leesett, hogy igen :-)
Mondta sebaj, de most szeretne meginni egy liter vizet.
Érdekes, hogy sosem evett diszót, de mégis kiszúrta az ízét a főzelékben...
Na szóval finom volt, és nem is tartott tovább 1, 1,5 óránál, szóval tiszta élvezet volt főzni, aztán meg enni. Meg is mentettem egy fél adagot holnap vacsorára.
Ja igen, miért is kezdtem el írni, mert elkezdtem olvasni Szaki blogját. Ő most érkezett ki Jordániába és írta, hogy elmenni bevásárolni nem is olyan egyszerű, mint az gondoljuk. És ez itt is ígyvan. Mikor megérkeztem 1 hétig nem vettem semmit. Nemvéletlen fogytam 5 kgot 1 hónap alatt :) aztán az ember kezdi megszokni a boltok berendezkedését, a kenyerek kinézetét a cukros kenyerek csomagolását, a szójatej ízét, az epres tej finomságát. Mostmár otthonosan mozgok. tudom mit szeretek s mit nem. Mióta itt vagyok sokkal több kenyeret eszem, mint otthon. Otthon eltelt úgy hét, hogy nem ettem kenyeret, itt nem telik el nap nélküle. De ezt már mondtam, hogy azért van, mert az ebédek itt nem olyan kalória dúsak, mint otthon és így szükségem van egy jó kis vacsorára. A baj az, hogy ezt a vacsorát este 8 után szoktam megejteni, ami azt eredményezte, hogy azt a leadott 5 kilót vissza is szedtem :-(
Úgyhogy most Rinával nagy fitnesbe kezdtünk... ami azt jelenti, hogy gondolunk a konditeremre :-) Na jó heti 2x csinálunk is valamit, de az nem valami sok.
Ahhhoz képest, hogy mikor leléptem otthonról (így hívom a s'poreba való kivándorlsomat), akor minden nap 1 órát tornáztam. De most csak agytorna van este 8ig.
Basszus, este 11 óra, most zuhanyoztam és izzadok... ez a fránya 30 fok árnyékban... :-)
Na legyen ez elég 2 napra majd még jelentkezem.