Boca's Blog - Singapore Nights

Éppen az Okosabb vagy mint egy ötödikes amerikai változatát nézem.
A kérdés ez volt:
Ha y=3x és 3x=12 akkor mennyivel egyenlő y?
Hát először nem akartam hinni a szememnek, de mikor a csaj beközölte, hogy nem tudja a választ akkor megértettem, hogy miért volt ilyen könnyű kérdés benne!!!
mondjuk azért sikerült neki $50.000 nyernie.

Na mindegy vicces dolgok ezek. :-)
Amúgy TV nézés szempontjából itt is van AXN kb ugyanazokkal a műsorokkal mint otthon, meg Hallmark is. Aztán van Star Movie, ahol meg nyomatják a CSI-t, Szökést, Lostot emg a többi otthon is nyomatottt sorozatot.
Van Amerikan Idol, ami a Megastarral egyenlő és So you think you can dance, ami meg a Megatánc amerikai anyukája.
Szóval TVnézés szempontjából olyan mintha otthon lenne az ember. Azzal a kivétellel, hogy minden angolul van .-) (kínai felirattal). És aminek nagyon örülök, hogy már nem zavar az angol, mármint az hogy minden angolul van és nincs magyar felirat de még angol se. Az elején nehezebb volt, de most már tök természetes!

Na amúgy ép most eszem otthonról hozott fincsi paradicsom levesemet. Hoztam sok zacskós levest,hogy a nehéz napokon legyen egy kis haza íz is :-).
Szóval ma mondhatjuk hogy nehéz nap a mai .-) na semmi komoly, csak a herbálos csirke rizzsel nem telítette el a gyomromat ebédnél, szóval kellett valamit magamba töltenem a munkahelyen és mivel csak 8kor tudtam haza jönni, így az egyik fönökömnek nyaló kedves ügyfél baromidrága csokoládéjával kellett elvennem éhségemet :-). Ami finom, volt, de mégis csak csoki volt.
Aztán hazafelé gondoltam veszek kenyeret és eszek egy kis májkrémes szenyát vacsirá.
Úton hazafelé elképzeltem ahogy a májkrémes, sajtos kenyér kis paradicsommal szétomlik a számban és átérzem a jó otthoni mindennap elérhető vacsora ízét egy paradicsom kiséretével.
Hazaérve pikk-pakk meg is csináltam a sajtos kenyeret májkrémes szendvicsnek, beleharaptam... és akkor ért a meglepetés.
Na lehet találgatni... Nem a májkrémnek semmi baja nem volt. Nem a kenyér se volt penészes. Más?
Na jó elárulom. A kenyér, ami sajtal volt megszórva a tetején, (mint otthon a sajtoskifli) még ráadásképpen CUKORRAL is meghintették, de úgy rendesen.
Ami nem is lett volna akkora probléma ha magában eszem a kenyeret mondjuk kakaóval, de így májkrémmel és sajtal elég érdekes ízvilágot produkált .-) Először elgondolkodtam, hogy hánnyak e, de miveléhes voltam inkább betuszkoltam az összeset. Sőtt még repetáztam is, na nem mintha olyan hoszzú lett volna a sor, azokkal akik olyan éhesek lennének, hogy cukros-májkrémes kenyeret ettek volna.
ez kb olyan lehetett, mint a mentolos májkrémes vicc. Eddig azt hittem, hogy az egyik biciklis táborban produkált mákrémet ripoval projekt a durva, de nem!
Ez a gyomromnak sem annyira tetszett, hogy ennyi édes izét nyomtam magamba, szóval jöhetett az életmentő paradicsomleves.
Itt azt amúgy se lehet venni :-((((( nagy bánatomra. Mert ez az egyik kedvenc levesem.
Jajj innen jut eszembe megenném már a paradicsomos káposztát, a töltött paprikát és a székely káposztát, szóval anya lécci küggyé receptet!! Úgyis tartozom a fél világnak egy vacsorával.
De persze először csak magamnak csinálok :-)

Na más. Az elmút 2 napban jókat beszélgettem otthoniakkal. El sem tudjátok képzelni milyen sokat jelentenek ezek a dolgok mikor távol vagy mindenkitől.
Volt egy jó vicces beszélgetésem Muffival, Q/-el és Bencével. hát rég röhögtem ennyit, mint az alatt a pár óra alatt még beszélgettünk. Szóval ezúttal üzenem, hogy lehet ilyet csinálni máskor is!!!!

Itt van a tavasz Singaporeban, már reggel 8kor is 30 fok van.
Fasza! Elértük azt a meleget, mikor már hosszúnadrágban a buszmegállóig nem tudok elmenni, úgy hogy ne izzadjak le. De azt mondják nyáron ennél még csak durvább lesz. Lehet a végén szeretni fogom a hullára hűtött irodát, ami 35 fokban kellemes 25 fokos lesz? :-)

Pont ma gondolkodtam el azon, miközben Mesivel beszélgettem, hogy 260an vagyunk az irodában. Hát az minden csak nem családias... Néha hiányzik az AIESEC irodás hangulat, amikor csak 10 max 15 ember van ugyanabba az irodába.
Ebben még az a jó, mikor beszélned kell egy pár emberrel... szaladgálsz össze vissza mint pók a falon. főleg, hogy azért már elég jó vagyok a nevekkel, de azért még nemvgom mind a 260 embert. Szóval mikor meg kell keresnek Wo Lih Wah-t akkor percekig csak a névtáblákat bámulom, hogy ez a 3 szó eggyezik e azzal a 3 szóval :-) Ennél már csak az a durvább, mikor nem találok valakit és meg kell kéreznem a többieket, hogy hol találom Cua Kai Ling-t,a mire közlik, hogy ilyen nevű ember márpedig nincs is. Na akkor nekifutok mégegyszer de annak nem sok eredménye. aztán megmutatom nekik a nevet... na akkor nagy nevetés (néha csak a hátam mögött), hogy az nem Cua Kai Ling, hanem Csua Kájlin. Ja hát igen... én is azt mondtam :-)

Na legyen mára ennyi gyerekek! Ne igyatok mosatlan gyümölcslevet!!!
És próbáljátok ki a cukros májkrémes kenyeret!