Boca's Blog - Singapore Nights

5 hónapot vártam hogy kapjak egy ilyen állást egy remek országban. Persze az az 5 hónap lassan telt és akkor még nem tudtam, hogy milyen jól is fogom magam érezni itt.

Azt hiszem megtaláltam életem egyik olyan országát, amelyben le tusnám élni az életemet. Bevallom a meleg már idegesít, mert vagy izzadsz vagy szétfagysz az airconditól, de emellett csupa kényelem és egyszerűség. Minden egy karnyujtásnyira van, remek kaják mindenfelé, remek shoppingolási lehetőségek,  mindig lehet a szabadba menni, sportolni, lehet utazgatni mindenmerre, medencés lakásban lehet lakni, a világon itt van aaz egyik legkedvezőbb adórendszer, fél órányira van a tengerpart és amúgy is...

Na de hát semmi nem olyan egyszerű, ahogy az kinéz. Mert ugye a drága párom nem kedveli ezt az országot annyira mint én viszont rendkívül odavan kínáért. Már lassa 5 hónapja azon fűz, hogy menjek utána januárban és hát ez elég elgondolkodtató kérdés.

Merthát asszem a DFSnél való pályfutásom a végéhez érkezik, mert hiába szeretné a főnököm, hogy maradjak, azt hiszem ez a hely nem igazán nekem való, mert nem érzem azt , hogy olyan sokat tudnék itt fejlődni, vagyishát fejlődni mindenol lehet, csak nem mindegy milyen áron és milyen gyosan és hogy valaki tanít e a fejlődésed folyamán, vagy magadnak kell vért izzadnod, hogy végre megszülj valamit ami persze ugyse lesz jó... és úgy érzem nem is kapok segítséget ezekben.

Szóval az tuti, hogy melóhelyet váltok, Sidykém meg marad a cégnél, mivel ép most kapott kinevezést, szóval ilyen szempontból érdemesebb lenne Kínába vánsorolni.

Na de hát akkor itt kell hagynom az álomorazágot, és az újjonnan szerzett jóbarátaimat.

Persze ott is vannak emberek, majd biztos ott is szerzek barátokat és legalább Benya is ott van.

És hát ugye mit ér az álomország álompasi nélkül.....